Az oroszlánra – különösen a nagy, fekete sörényű hímekre – teljes joggal ráillik a fenséges jelző. Nem csoda, hogy e nagymacskát a régmúlt időktől fogva tisztelték eleink. Ez persze nem akadályozta meg őket abban, hogy vadásszanak rá; koponyáját-bőrét trófeaként megtartották. Sőt, egyes helyeken a húsát is jó étvággyal elfogyasztották, hogy a „királyi vad” ereje, bátorsága beléjük költözzön...