Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

Megjelent a magazin
2019. május-júniusi száma!

Az Állatvilág magazin május-júniusi száma is sok érdekességgel szolgál minden állatbarátnak.

A tartalomból:


Facebook megosztás Twitter megosztás

Az aktuális szám tartalmából


Hódító hódok

Czabán Dávid írása

A hódok különleges módon viszonyulnak élőhelyükhöz. Míg a legtöbb faj alkalmazkodni próbál, addig ezek az állatok a környezetüket változtatják meg saját kedvük szerint. Azt lehet mondani, hogy az ember után a második leginkább tájátalakító faj. Ezen tulajdonságaik miatt mindig is csodálták őket, a kitartás és a szorgalmas munka jelképei lettek. Ám éppen emiatt a szakemberek egy része örül a jelenlétének, míg mások annak örülnének, ha már vadászható volna a hód.


Facebook megosztás Twitter megosztás


A rejtőzködés életet ment

Paulovkin András írása

Az imádkozó sáska ideje java részében mozdulatlanul pihen, jellemzően a növényzet sűrűjében. Az álcázásban környezethez idomuló színezete nagyban segíti, ami a lárvák esetében vedlésről vedlésre változhat zöldről barnává és fordítva, attól függően, hogy milyen környezet veszi őket körül. Ha rejtőszínük ellenére felfedezik őket, általában futva vagy ugorva igyekeznek eltűnni a ragadozók szeme elől.


Facebook megosztás Twitter megosztás


Az erdők magányos hercege

Bakó Botond írása

A Kárpát-medencében az eurázsiai hiúz kárpáti alfaja él, bár nem sokon múlott, hogy ő is az európai bölény kárpáti alfajának szomorú sorsára jusson. Az 1930-1940-es években ugyanis szinte teljesen kipusztult a Kárpátokból is. Csak jóval a második világháború befejezése után, az 1980-as évektől kezdett megerősödni az állománya, olyannyira, hogy már nálunk is honos. Sőt, 2019-ben e macskaféle lett az év emlőse!


Facebook megosztás Twitter megosztás


Különös patás a Himalája vidékéről

Hanga Zoltán írása

A takinok a természetben legtöbbször kisebb 10-20 egyedből álló csoportokban élnek, jóllehet az idősebb hímek esetében előfordul, hogy az idő nagy részét inkább magányosan töltik. Ideiglenesen több csapat is összeverődhet, ilyenkor akár több száz állatot is lehet együtt látni. Nyáron a magasabban fekvő hegyi legelőket látogatják, akár 4500 méteres tengerszint feletti magasságig, a téli hónapokban viszont lejjebb húzódnak az erdős völgyekbe.


Facebook megosztás Twitter megosztás