Az oroszlán egyike a legnépszerűbb állatkerti állatoknak. Az állatok királya még a kisebb, magánkézben lévő állatbemutatókban is nagy számban jelenlévő, a nagyközönség körében jól ismert faj. Azt azonban viszonylag kevesen tudják, hogy ez a nagymacska Afrikán kívül is előfordul: egyik alfajának, az ázsiai oroszlánnak (Panthera leo persica) napjainkra fennmaradt maroknyi, nagyjából ötszáz egyedből álló állománya ugyanis India Gudzsarát államában, a Gir Nemzeti Parkban él.

Nem mindig volt ez így: az indiai vagy perzsa oroszlánnak is nevezett alfaj egykor a mainál jóval nagyobb elterjedési területtel bírt. A királyi nagymacska a Balkán-félszigettől a Közel-Keleten át egészen Indiáig megtalálható volt. Hajdani elterjedési területére utal a ma is használatos perzsa oroszlán elnevezés. Több lelet is bizonyítja, hogy egészen az i.e. 5. évezredig a mai Magyarország területén is élt ázsiai oroszlán.

A jegesmedve (Ursus maritimus) a medvefélék családjának legtermetesebb tagja, egyben a világ legnagyobb méretű szárazföldi ragadozója. A kifejlett hímek testhossza elérheti a 250 cm-t, tömegük pedig meghaladhatja a 800 kg-ot.

A szabad természetben egyre fogyatkozik eme hófehér bundájú csúcsragadozók száma. A jegesmedvék egyedszámának csökkenése mára a globális felmelegedés veszélyeinek, illetve a sarki jégtakarók olvadása által kiváltott negatív hatásoknak az iskolapéldája lett. Ezek az állatok nem csupán táplálékot nem találnak maguknak, hanem délebbre húzódva egyre több alkalommal kereszteződnek legközelebbi ma élő rokonukkal, a barna medvével (Ursus arctos). A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján a jegesmedve besorolása „sebezhető”. Bár a faj pontos egyedszáma nem ismert, feltételezhető, hogy kb. 26 000 példány élhet még természetes élőhelyén.

Környezetünk építése, formálása során még ma is vajmi kevés figyelmet fordítunk a természetvédelmi szempontokra, és arra a nyilvánvaló tényre, hogy csakis a természettel, az élővilággal harmóniában boldogulhatunk ezen a bolygón. A mesterségesen kialakított életterek egyre inkább elveszik az állatok élőhelyeit, és szinte minden beavatkozással újabb veszélynek tesszük ki a növény- és állatvilágot. Nincs ez másképp hazánkban sem, ahol többek között az „égig érő” üvegpaloták, a végtelen mezőket átszelő autóutak vagy az egyre terebélyesedő városi és mezőgazdasági területek veszélyeztetik a fajok fennmaradását.

A Fővárosi Állat- és Növénykert a Magyar Madármentők Alapítvánnyal karöltve az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi mentőállomása. A vadállatmentéssel foglalkozó szakértői csapat a 2022. évben számszerűen 2513 bajba jutott egyedről gondoskodott. A hazánkban honos, védett és fokozottan védett állatfajok közül 1228 madár, 1100 emlős és 185 hüllő került a mentőhelyre különböző okokból.