Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!

Megjelent a magazin
2022. november-decemberi száma!

Magazinunk most is sok érdekességgel szolgál. Az aktuális szám tartalmából:
  • Visszaszorulóban az orvvadászat – Betlehem Ildikó írása
  • Nem egér – ugróegér! – Bakó Botond írása
  • Mire jók a darazsak? – Demjén Zsófia írása
  • Az alig ismert pirókok – Selmeczi Kovács Ádám írása
  • A rágcsálók réme – Cserkész Tamás írása
  • Madeira, az Atlanti-óceán gyöngyszeme – Dr. Bankovics Attila írása
  • Az állatvilág deviánsai – Szemadám György írása
  • Valódi ritkaság – szöcskeóriás a budapesti állatkertben – Demjén Zsófia írása
  • Válogatott disznóságok – Nagy Antal írása
  • A manul felfedezője - dr. Hangay György írása
  • Nemrég indultak - Fuchs Adrienn írása
  • Gurámik az akváriumban
  • Macskák és madarak
  • Békés és igénytelen – a mexikói pirók
  • Állandó rovataink:
    Hírek a Budapesti Állatkertből, Hírdzsungel, Nemzetközi Zoo Híradó, Hazai Hírek, Ajánló

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben

Az aktuális szám tartalmából


Nem egér – ugróegér!

Bakó Botond írása

Szöcskeegér. Már a neve is ellentmondásos, hiszen azt a képzetet kelti bennünk, amire a régi korok kutatói is gondoltak, hogy a valódi egereknél sokkal hosszabb hátsó lábainak köszönhetően kiválóan és magasra tud ugrani.

Azonban mára kiderült, hogy még egy alacsony peremű kis vödörből sem tud kijutni, nemhogy kenguru módjára pattogjon. És a korabeli tudósoknak nem ez volt az egyetlen komoly tévedése a magyar szöcskeegér kapcsán.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Mire jók a darazsak?

Demjén Zsófia írása

Mire is lehetnének jók ezek a bosszantó, tolakodó, lépten-nyomon kellemetlenkedő, veszedelmes fullánkkal közlekedő jószágok? Még fekete-sárga színezetük is arra hivatott, hogy jelezze: kerülje őket, aki látja, különben jól megjárja! Ráadásul egyes képviselőik csapatban támadnak, és kitartóan követik a menekülőt, amíg el nem érik, és ritkán kegyelmeznek. A mérgükre allergiásoknak pedig akár egyetlen szúrás is végzetes lehet. Hová tette vajon a józan eszét, aki mégis a védelmükre kel?

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


A rágcsálók réme

Cserkész Tamás írása

Kecses mozgású ragadozó szökdécsel a szántóföldön, hirtelen két lábra áll, végigkémleli vadászterületét, majd eltűnik a föld alatt. Ez a jelenet hazánk egyes tájain szerencsére még nem ritka, hiszen nálunk él a rejtőzködő életmódú, csodálatosan szép, viszonylag kistermetű ragadozó emlős, a molnárgörény (Mustelaeversmanii) legjelentősebb európai állománya.

A görények célirányos „ritkítása”, ami sajnos még napjainkban is igen elterjedt, kifejezetten káros. Arról nem is beszélve, hogy a molnárgörény Magyarországon és az Európai Unióban is védett faj, így elpusztítása törvénybe ütközik.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Madeira, az Atlanti-óceán gyöngyszeme

dr. Bankovics Attila írása

A tengeri madarak változatos világa számos ornitológust vonz Madeirára, ami nem véletlen, hiszen megfigyelésük kinn a tengeren vagy a távoli szigeteken csak kalandos és viszontagságos körülmények között valósítható meg. A tengeri madarak nagy részének csupán töredék populációi maradtak fenn, melyek rendkívül különleges életmódot folytatva tartják fenn az adott fajt évmilliók óta. Mert hogyan is beszélhetnénk arról a vízimadárról, amely nem a megszokott módon költ valamely elhagyott tengeri szirten vagy ember által nem lakott szigeten, az ott élő ezres madártömeghez csatlakozva egy közös fészkelőtelepen?

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


A manul felfedezője

dr. Hangay György írása

A 17. és a 18. század fordulóján óriásit fejlődött a nyugat-európai tudomány és művészet. Ezt a kultúrtörténeti korszakot ma felvilágosodásként emlegetik. Ugyanakkor a 18. századot a modern zoológia és botanika hajnalának is nevezhetjük. Olyan szellemi úttörők születtek akkor, mint Diderot, Linné, Buffon, Couvier, Lamarck és még jó néhányan, akiknek életcélja a felvilágosodás szolgálata volt. Egyikük volt az 1741-ben, Berlinben született Peter Simon Pallas, aki hamar bebizonyította, hogy kivételes intellektusa van, és minden bizonnyal a tudományt fogja szolgálni – hiszen már 15 éves korában kidolgozott egy új rendszert bizonyos állatcsoportok osztályozására.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Nemrég indultak

Fuchs Adrienn írása

A madárvonulás miértje és hogyanja mindig is foglalkoztatta a természetbarátokat. Ma már tudjuk, hogy a vonuló madarak nagyjából két nagy csoportra oszthatók: a fakultatív vonulók mozgását a külső (időjárási) tényezők határozzák meg, az obligát vonulókét pedig belső (öröklött) tényezők befolyásolják. A madárvonulások kezdete, időtartama, útvonala fajonként, sőt fajon belül is eltérő képet mutathat.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben