Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

Megjelent a magazin
2019. szeptember-októberi száma!

Az Állatvilág magazin legfrissebb száma is sok érdekességgel szolgál minden állatbarátnak:



Facebook megosztás Twitter megosztás

Az aktuális szám tartalmából


Angyalszárny vagy madárszárny?

Selmeczi Kovács Ádám írása

A köznapi ember számára a madáretetés hosszú ideje egyet jelent az énekesmadarak téli, ablak előtti vagy a kertben felállított etetőre való szoktatásával.
A vízimadarak etetése azonban csupán az elmúlt évtizedekben erősödött fel, ám azt csak kevesen tudják, hogy nem szerencsés, ha eredetileg vad vízimadarak szinte csak az emberi környezet közelében, az ember által nyújtott táplálékon élnek. Ennek leglátványosabb tünete az ún. angyalszárny kialakulása, amelyet már hazánkban is azonosítottak. A fiatal madarak tollazata a nem megfelelő beltartalmú táplálék okán nem fejlődik rendesen, s a repülőtollak egy része oldalirányba kiállva egyfajta angyalszárnyat formáz.


Facebook megosztás Twitter megosztás


Szenzációs szaporulat

Hangyászsün született Budapesten - Molnár Zoltán írása

Hivatalos adatok szerint 2009 előtt kevesebb, mint tíz, később fel is nevelkedett hangyászsün született fogságban. Később, az intenzív kutatásoknak köszönhetően néhány ausztrál állatkert  - igaz alacsony számban - sikerrel szaporította a fajt, ám Európából  továbbra is csupán néhány sikertörténet ismert.
A Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai azonban most örömmel tudatják: a 2019-ben megszületett rövidcsőrű hangyászsün bébi szépen cseperedik! Születése és felnevelése világraszóló sikertörténet.


Facebook megosztás Twitter megosztás


Vissza a természetbe!

Állatmentés felsőfokon -Fuchs Adrienn írása

A Magyar Madármentők Alapítványt épp tíz éve hozta létre a Fővárosi Állat- és Növénykert. A mentőhely munkatársai a hazánkban őshonos, vadon élő és természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok védelmével, gyógyításával, kezelésével, ideiglenes és hosszú távú tartásával foglalkoznak.
Az alapítvány munkatársai évről-évre közel kétezer vadonélő állatot fogadnak be, tavaly összesen 108 faj 1807 egyedének nyújtottak segítséget, amelyből 81 faj 910 egyede madár volt, 17 faj 734 egyede emlős, a többiek a hüllők és a kétéltűek közül kerültek ki. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen áldozatos munkára van szükség ahhoz, hogy egy beteg vagy sérült állat egészségesen visszatérhessen a természetbe.


Facebook megosztás Twitter megosztás


A dűnék apró hercege

Sivatagi róka - Kispál István írása

Ha a sivatagok vándorait, a berbereket megkérdeznék, hogy melyik állat jellemzi leginkább a sivatagot, sokan közülük egy olyan emlőst említenének, amelynek alkalmazkodása a kegyetlenül száraz élőhelyhez egyedülálló. Algéria nemzeti állatáról van szó, amelynek arab-berber neve „fanak”. Ez magyarul annyit jelent, hogy róka. A sivatagi róka, más néven fennek, tökéletes példája annak, hogy az evolúció miként teszi lehetővé az alkalmazkodást, a fennmaradást a Föld mégoly kietlen területén is, mint a bolygó legnagyobb területű sivataga, a Szahara. Kevesen tudják, de Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényében, „A kis hercegben” szereplő Rókát, a kis herceg legjobb barátját tulajdonképpen nem az európai vörös róka, hanem a sivatagi róka ihlette.


Facebook megosztás Twitter megosztás


A „tövises borztól” a „káromkodó city sünig”

Bakó Botond írása

A sün a parkok és kiskertek jellegzetes lakója, ám életéről mégis keveset tudunk. A 10 éves Vadonleső program kutatásai azonban felettébb gyümölcsözőnek bizonyultak, így ma már egyre több ismeretünk van a hazai sünök viselkedéséről. A szerző cikkében bemutatja hogyan telik a sün egy éve, mivel táplálkozik, hogyan szaporodik, miképp alakul a napirendje. A sünökre számos veszély leselkedik, s ezek csaknem mindegyike az emberi tevékenységgel hozható összefüggésbe. Ezért is keresi a szerző arra a választ, miképp védhetjük meg a sünöket – tőlünk, emberektől?


Facebook megosztás Twitter megosztás