Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

Páncélosok a mocsárban


Bakó Botond írása

A rossz idő közeledtével téli álomra húzódnak a mocsári teknősök is. Azt is tudjuk, hogy hosszú hónapokra az iszapba, a kihűlő tavak, holtágak aljzatára merülnek és jöhet a zimankó, a jég, ők tavaszig az orrukat sem dugják ki a páncéljuk alól. De belegondoltunk valaha is abba, hogy miként tudnak az egyébként szabad levegőt lélegző teknősök túlélni hónapokon keresztül a fagypont körüli, vagy épp jégpáncéllal borított vizek alján?
S ez csak egy kérdés hazánk egyetlen teknősfajáról, melynek megválaszolása mellett a szerző még számos teknős-talányról lerántja a leplet. Egyebek mellett megtudhatjuk, milyen erős a teknőspáncél, hajdan miért ették meg jó étvággyal a teknősöket, és még sok egyéb mást is. Ám egyetlen kérdés még nyitott marad;  a sok veszélyeztető tényező mellett vajon még meddig gyönyörködhetünk bennük?