Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!

Olvasóink írták


A Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjáról - Állatvilág magazin

A Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjáról

Sinka Gábor írása

"A Hévízi-tó a világ legnagyobb, biológiailag is aktív, természetes, tőzeg medrű termáltava, amely páratlan természeti környezetben, - a Hévízi-tó Természetvédelmi Területen - található. A 4,4 ha vízfelületű tó gazdag ásványanyag tartalmú forrása egy 38 m mélyen található barlangban fakad, ahol meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A tó vizének gyógyhatását már a XVIII. század végén felismerték és a XIX. század első felétől cölöpökre telepített fürdőházak álltak a tó partján. A fürdőkultúra és a hozzá kapcsolódó idegenforgalom mind a mai napig egyre fokozódó terhelést jelent a tó és környezete természeti állapota szempontjából. A XX. században a település fejlődése, az építkezések, a vízkivételek és a bekerült idegenhonos növény és állatfajok nagymértékben megváltoztatták a tó környezetének természeti állapotát."

A teljes cikk itt olvasható
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Tüskés törpék - Állatvilág magazin

Tüskés törpék

Dr. Nagy Csilla cikke

"A társállattartók körében mind népszerűbbek a törpesünök. Európai börzéken több faj, sőt a hibridjeik is beszerezhetők. Hazánkban leggyakrabban az afrikai fehérhasú törpesünt (Atelerix albiventris) tartják."

Jelen cikk megjelentetésének apropója, hogy napjainkban a jegyző, mint állatvédelmi hatóság (illetve a nevében és megbízásából eljáró hatósági ügyintéző, a továbbiakban együtt: hatóság), nem kizárólag kutyák, macskák ellenőrzését folytatja le, lévén egyre több olyan ügy kerül az asztalára, amelyben magánszemélyek tartanak kedvtelésből törpemalacot, vadászgörényt, sünt vagy bármilyen más kisállatot.

A teljes cikk letölthető:  tuskes-torpek.pdf
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Ragadozók - a természet urai - Állatvilág magazin

Ragadozók - a természet urai

Ölésre születtek 2. rész

Cserni András írása

„Az előző részben áttekintettük, hogy mi a ragadozók ökológiai szerepe, miért léteznek. Feladatuk a növényevő-populációk kordában tartása, az egyensúly megőrzése. Azt is láthattuk, hogy szinte minden nagyobb élőlénycsoportban találhatunk húsevőket. És itt adódik a kérdés, hogy vajon milyen események hatására alakult ki ez a változatosság? Kik voltak a mai ragadozók ősei? Egyáltalán: mikor jelentek meg az első ragadozók? Ha ezekre a kérdésekre választ szeretnénk kapni, vissza kell menni az élet megjelenésének kezdeti szakaszába, a tengeri gerinctelenek virágkorába.”

A teljes cikk letölthető:  cserni-andras-ragadozok-2.pdf
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Ragadozók - a természet urai - Állatvilág magazin

Ragadozók - a természet urai

Ölésre születtek 1. rész

Cserni András írása

„Ha meghalljuk a szót, hogy ragadozó, félelemmel vegyes tisztelet ébred bennünk. Szemünk előtt felsejlik a fűben türelmesen lapuló oroszlánok, a rénszarvascsordákat kergető farkasok és a vízből elemi erővel előtörő cápák képe. Mi vette rá az állatokat (sőt, egyes növényeket is), hogy elsődleges táplálékforrásukul a húst válasszák? Hogyan fejlődött ki ennyi változatos forma ilyen sok különböző élőlénycsoportban? Mi az oka annak, hogy találunk ragadozókat a kietlen Északi-sarkvidéken éppúgy, mint a perzselő Kalaháriban? Mi a sikerük titka? Ha választ szeretnénk kapni e kérdésekre, mélyebben bele kell ásnunk magunkat a természet urainak múltjába és jelenébe.”

A teljes cikk letölthető:  cserni-andras-ragadozok-1.pdf
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Örökifjak, - Állatvilág magazin

Örökifjak,

avagy melyik állatok gyermekkora tart a legtovább?

Cserni András írása

„De szívesen lennék újra fiatal!” – sóhajtanak fel sokan. Bizony, mikor elmúlnak a szabad és bohó gyermekévek és egyre több felelősség rakódik az ember vállára, visszavágyik a gondtalanságba. A gyermekkor hivatalosan 10-12 éves korig tart, majd ezt váltja fel a kamaszkor. Az emberi élet egészét szemlélve ez csupán egy apró szeletkének tűnik, de vajon tényleg így van-e? Rövidnek számít ez a bő évtized hosszúságú gyermekkor az állatvilág képviselőihez képest, vagy ellenkezőleg: nekünk több jut a „felhőtlen mókából és kacagásból”, mint az állatoknak? Összességében elmondhatjuk, hogy igen, azonban az alábbiakban olyan fajokat mutatunk be, melyek joggal mondhatnák az ellenkezőjét, mint mi: „Fel akarok nőni!”

A teljes cikk letölthető:  cserni-andras-orokifjak.pdf
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Állatkerti élménybeszámoló

Csizner Andor írása

Mindig nagy öröm számunkra, ha az Állatkert barátai, rajongói megörvendeztetnek minket egy-egy különleges állatkerti élményükkel. Most Csizner Andor 10 éves fiatalember saját fotóval illusztrált írását olvashatják. Andor élete nagy álma, hogy felnőttként állatgondozóként dolgozhasson az Állatkertben, szívből kívánjuk, hogy vágya megvalósulhasson.

"Én nagyon szeretek a budapesti állatkertben sétálni, mert megnyugtat. Rendszeres látogató vagyok itt. Az egyik legjobb állatkerti élményem az volt, hogy sikerült azt a ritka pillanatot észrevennem, amikor Chuij, a hím orangután fejét nem takarta semmi. Sokan azt hiszik, hogy a látogatók elöl bujkál, de ennek a szokásának más az oka. A hím orangutánok ugyanis a vadonban külön élnek a nőstényektől, és Chuij ezt az állatkerti körülmények között úgy oldja meg, hogy általában a fejére húz egy dobozt. Szerencsére sikerült képet is készítenem róla.

Egyébként most kettő kölyök is cseperedik az orangutánoknál. Móric, akinek Lia az anyukája, és pár hete pedig világra jött Móric féltestvére, Jula gyermeke. Ez 2014-ben is így volt, hogy rövid időn belül világra jött két orangután kölyök, AnnaHanna és Lone, akik rendszeresen hancúroznak akár kint, akár bent. A kölykök apukája, Chuij reggelente sokszor megy ki először a kinti kifutóra, és a megszokott fáján szokott pihenni.

Jelenleg az orangután család 7 tagja él az Emberszabásúak házában."

Andor állatkerti blogja itt olvasható: https://andorozoo.wordpress.com/
Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben