Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!

2022. május-június, IX. évfolyam 3. szám


Megjelent a magazin
2022. május-júniusi száma!

Magazinunk most is sok érdekességgel szolgál. Az aktuális szám tartalmából:
  • Állatkerti társas-játék – Nagy Antal írása
  • Kacsa és hód egyszerre – Dr. Hangay György írása
  • A törpeegér titkai - Egyperces az év emlőséről – Bakó Botond írása
  • A madarak művésze – Kovács Zsolt írása
  • Énekes ragadozók, ragadozó énekesek – Selmeczi Kovács Ádám írása
  • Tízéves tragédia – Kovács László írása
  • Amikor egy vadállat meghallgat – Dr. Sós Endre írása
  • A kipusztulás közelében – Betlehem Ildikó írása
  • Gaúr, banteng, kouprey és a többiek – Dr. Németh Attila írása
  • Mentett baglyok – Fuchs Adrienn írása
  • Az akvárium óriása – Fehér Tamás írása
  • A tükör és a kirakat - Hogyan válasszunk kutyát? – Mirtse Áron írása
  • Ékes tollú énekes – Lakó Antal írása
  • Állandó rovataink:
    Hírek a Budapesti Állatkertből, Hírdzsungel, Nemzetközi Zoo Híradó, Hazai Hírek, Ajánló

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Kacsa és hód egyszerre

Dr. Hangay György írása

A 18. század utolsó évében George Shaw, a londoni British Museum természettudományi gyűjteményeinek vezetőjének kezébe akadt egy addig még soha nem látott állat kitömött példánya. Dús, barna bundája, lapos, hód-jellegű farka, és széles, kacsa csőre gyanút keltett Shaw-ban. Talán nem is igazi, egykor valóban élt állat preparált példányát tartja kezében?  Kétkedése nem volt alaptalan, lévén a távol-keleti kereskedők gyakran készítettek mindenféle „kimérákat” különböző állatok darabjaiból, majd jó pénzért árulták ezeket a hiszékeny utazóknak.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


A törpeegér titkai

Egyperces az év emlőséről – Bakó Botond írása

A törpeegér az egyik legkisebb termetű európai rágcsáló, hazánkban nála csak a törpecickány és a törpedenevér apróbb. Tömege nem több, mint egy félig teli gyufaskatulya. Félujjnyi testhosszának a felét a kapaszkodásra is alkalmas farka teszi ki. Vastag, sűrű bundája a hátán vörösesbarna, a hasán ellenben fehér. A két szín viszonylag élesen válik el. Lábait és szőrtelen farkát a mászáshoz, a mellső végtagjait pedig elsősorban a táplálék megfogásához használja. A törpeegér az úgynevezett kapaszkodó farkával rendkívül ügyesen birkózik meg a magas szárú növényzet cserjeágak jelentette kihívásokkal.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Énekes ragadozók - ragadozó énekesek

Selmeczi Kovács Ádám írása

A gébicsekhez tartozó 34 faj zöme valóságos törpe ragadozómadár, bár egyes fajaik átlagos rovarevőnek tetszenek. Általános elterjedésüket tekintve belakják az északi féltekét, de legtöbbjüket Eurázsia és Afrika füves-bokros területein találjuk meg.
A gébicsek közös jellemzője, hogy zsákmányukat – legyen az rovar, madár vagy akár kisemlős – szúrós ágra, tövisre, vagy más hasonló alkalmatosságra szúrják fel. Ez egyfelől valódi raktárként funkcionál, másfelől praktikus okai vannak: a mérgező rovarok fogyasztásához való alkalmazkodás jele. A méreganyagok lebomlása az elpusztult rovarban néhány nap alatt végbemegy, ezután már fogyaszthatóvá válik.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Tízéves tragédia

Kovács László írása

Igény szerint, de elég gyakran a kerítésen belül élő, mintegy háromesztendős, felnőtt példányokból álló farkas falkához kalauzolták a kíváncsi, egyben jó pénzű látogatókat. Több mint tíz esztendeje ez volt az állatkert egyik legfőbb látványossága. Talán még a delfináriumukat is túlszárnyalta. Itt a „rettegett ragadozók” egy barátságos csoportjával találkozhattak az érdeklődők vagy olykor a borzongani vágyók. Az elkülönített kertrészletbe érve ugyan nem közelíthették meg a falkát, hanem mindenben engedelmeskedve a vezetőjüknek, egy dombra telepedve, be kellett várniuk, hogy a farkasok - kíváncsiságuktól vezérelten - közelebb jöjjenek. Ám egyszer túl közel jöttek – és megtörtént a tragédia.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Amikor egy vadállat meghallgat

Dr. Sós Endre írása

A legtöbb külső, laikus szemlélő számára a vadállat az vadállat… csodáljuk őket minél messzebbről, lehetőleg biztonságos távolságból, de „Isten ments”, hogy közelebbi ismeretségbe kerüljünk… Persze azért mindenkiben ott van a kíváncsiság, nem véletlen, hogy az állatkertek biztonsági üveges emberszabású vagy nagymacska kifutói nagyon népszerűek a közönség körében. Olyannyira, hogy valójában elfogadjuk, sőt teljesen természetesnek vesszük, hogy mondjuk egy pihenő oroszlán fejétől akár 20-30 centiméterre legyünk és innen szemléljük egymást az Állatok Királyával. Ezekben a szituációkban meg sem rebben a szemünk, pedig az állatkerten kívül 20 centiméter egy oroszlán fejétől nem sok jót jelentene.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


A tükör és a kirakat

Hogyan válasszunk kutyát? – Mirtse Áron írása

Időről időre felmerül a kérdés, hiszen mindig vannak, akik éppen a választás előtt állnak. És a rossz választás megkeserítheti az ember életét, valamint a kutyáét is. Lássuk hát néhány szóban, mi mindent kell végiggondolni a választás előtt, amellyel egy életre (legalábbis kutyaéletre) szóló felelősség jár! Először is a legfontosabb szabály: ne csak a kirakatba nézzünk, hanem a tükörbe is! Számtalan szebbnél-szebb, bűbájos, tündéri vagy éppen méltóságteljes kutyafajta létezik, szinte hihetetlen, hogy egyetlen faj, a farkas leszármazottai hogy lehetnek ilyen mértékben eltérőek, változatosak. Csakhogy a különböző kutyafajták nem csupán a küllemükben térnek el egymástól, hanem a belső tulajdonságaikban, öröklött hajlamaikban, temperamentumukban és az igényeikben is. Mindegyikük tökéletesen alkalmas volt az eredeti feladatára – de vajon a mi életmódunk, adottságaink mennyire egyeztethetők össze az ő igényeikkel?

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Kilenc esztendő - Állatvilág magazin

Kilenc esztendő

írta: Kovács Zsolt /főszerkesztő/

"Épp kilenc esztendeje látott napvilágot a mai Állatvilág magazin első száma. Szorongva vártam az eladási adatokat, lévén ettől függött a lap további sorsa. Szerencsére a lap elnyerte olvasóink tetszését, így az akkori 36 oldalas terjedelmét időközben 52 oldalra növelhettük. 2020-ban a magazin kiadását teljes egészében a Fővárosi Állat- és Növénykert vette át. Az, hogy a Kertnek saját folyóirata van, nem újdonság - sőt, az volna furcsa, ha nem lenne. Hiszen már a 19. században is jelentetett meg periodikát, majd 1916-1944 között A Természet kiadója volt, 1956-66 között a Zoo Budapest következett, majd 1990-1994 között ismét A Természet, amelyet később a Göncöl Alapítvánnyal közösen adott ki „A” nélkül, Természet címmel, ezt követték 2000 és 2012 között a fentebb említett alapítvánnyal közös kiadású Süni és Vadon magazinok. És most az Állatvilág.

Egy lap történetéről tízévente szokás megemlékezni, ezért joggal merülhet fel a kérdés, miért teszem ezt kilenc év után? Nos, pusztán azért, mert aktualitása van. A magazin árát ugyanis jelen számunktól kénytelenek voltunk megemelni, az égbeszökő papírárakkal nehezen tudunk versenyezni. Ezért volt szükség a mostani árkorrekcióra. Csak remélni tudom, hogy magazinunk így is megéri az árát: ennek fényében jelen lapszámunkban is igyekeztünk egy változatos állat-kaleidoszkópot felsorakoztatni, bízva abban, hogy minden állatbarát megtalálja kedvencét a következő oldalakon."

A lap ára a 2022. évi 3. lapszámtól 895,- forint lesz.
Az előfizetés díja (évi 6 lapszám) 4.170,- forintra változik.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben