Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!

2021. szeptember-október, VIII. évfolyam 5. szám


Megjelent a magazin
2021. szeptember-októberi száma!

Magazinunk most is sok érdekességgel szolgál. Az aktuális szám tartalmából:

  • Van, aki hidegen szereti – Ujvári Zsolt írása
  • Először az óriások tűntek el – dr. Hangay György írása
  • Meghökkentő „állatmesék” – dr. Sós Endre írása
  • Mi van a kerítés mögött? – Sánta Ákos írása
  • Vadállatok menedéke – Sándor István írása
  • Baglyok a tudomány szolgálatában – Dudás Miklós írása
  • Malac a nádban – Selmeczi Kovács Ádám írása
  • Erdőből a városba – dr. Bankovics Attila írása
  • Különb, mint a híre! – Betlehem Ildikó írása
  • A Duna-delta tudósa – Kovács Zsolt írása
  • A legismertebb akváriumi halak – Fehér Tamás írása
  • Egy ősi fajtamacska – dr. Tóth Zsigmond írása
  • A Budapesti Állatkert Hírei, Hírdzsungel, Hazai Hírek, Nemzetközi Zoo Híradó

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Van, aki hidegen szereti

Ujvári Zsolt írása

Noha jelen lapszámunk a nyár végén kerül az újságárusokhoz, most mégis egy téli kirándulásra invitáljuk olvasóinkat. A kánikulában talán üdítően hat, ha egy december eleji, párás szürkeséggel borult téli erdőre, mezőre, hegyre vagy völgyre gondolunk. Köd gomolyog a völgyekben, zúzmara csipkézi a tájat, a természet pedig lassan elszenderül. Ám azok az állatok, amelyek képesek ellenállni a hidegnek, és a kemény fagyok idején is találnak élelmet, még ilyenkor is szüntelenül járják a lankákat.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Először az óriások tűntek el

dr. Hangay György írása

Kétségtelen, hogy a 18. század végén és az azután következő kétszáz évben az Ausztráliába érkező európaiak jóvátehetetlen károkat okoztak, és okoznak ma is az őshonos állatvilágban. Az erdőirtás mellett a legtöbb problémát a behurcolt, környezetidegen fajok okozzák. A betelepített juh, kecske, szarvasmarha, sertés, teve, ló és szamár, valamint a mezei és az üregi nyúl nem sok kárt tesz az erdőkben, mert ott kevés élelmet találnak. Annál jobban érzik magukat a füves rónákon, ahol egy-egy csapadékban bővelkedő évszak dús legelőt kínál.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Vadállatok menedéke

Sándor István írása

Világszerte több mint ezer, önmagát állatkertnek valló intézmény működik, és ezeket évente több mint 600 millióan látogatják, ami megközelíti bolygónk összlakosságának 10%-át. Egyetlen más intézménytípus sem ennyire népszerű, ami egyedülálló lehetőséget, viszont ezzel párhuzamosan kiemelt felelősséget is jelent az állatkertek számára. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a világ állatkertjeiben tartott mintegy egymillió állategyed sorsáért vagyunk felelősek, hanem azt is, hogy ezen állatok bemutatásával milyen üzeneteket közvetítünk a sokmillió látogató felé.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Malac a nádban

Selmeczi Kovács Ádám írása

Aki kora nyári időben nagyobbacska kiterjedésű nádas közelében jár, megdöbbenve tapasztalhatja, hogy rendre szabályos malacvisítás hangzik fel olyan helyeken, ahol a vaddisznó jelenléte kizárt. A tréfát ilyenkor valójában egy szárnyas: a már nevében is furcsa guvat (Rallusaquaticus) űzi, amely a vizes élőhelyek igazi terminátora és szakavatott túlélője.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Különb, mint a híre!

Betlehem Ildikó írása

Az amerikai kontinens második legnagyobb macskaféléjéről érdekes felfedezést tett dr. Mark Elbroch, a Panthera Puma Program munkatársa. A zoológus több mint másfél éven át figyelte meg a Dél-Amerikában élő pumákat (Puma concolor). Kutatócsoportjával lóháton és gyalogrendszeresen követték az előzőleg nyomkövetővel ellátott ragadozókat. Kiderült, hogy a patagóniai pumák mintegy 50%-kal több állatot ejtenek el, és kevesebb időt töltenek a nehezen megszerzett zsákmányból való táplálkozással, mint észak-amerikai társaik.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Egy ősi fajtamacska

dr. Tóth Zsigmond írása

A sziámi kétségkívül az egyik legismertebb macska, annak ellenére, hogy ma már lényegesen kevesebben tartják és tenyésztik, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A fajta már hosszú évszázadok óta létezik, amelyet alátámaszt, hogy 1676-ban az Ayudhát (a hajdani Sziám – ma Thaiföld – fővárosát) megszálló és kifosztó burmai csapatok elől menekített kéziratkötegekben már részletesen leírják, ábrázolják.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben