Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!

2021. július-augusztus, VIII. évfolyam 4. szám


Megjelent a magazin
2021. július-augusztusi száma!

Magazinunk most is sok érdekességgel szolgál. Az aktuális szám tartalmából:

  • Állatorvos akcióban – Dr. Sós Endre írása
  • Életeket mentenek – Szelényi Gábor írása
  • Állatkerti boszorkánykonyha – Hanga Zoltán írása
  • Tollasok birodalma a Városligetben – Dr. Tóth Zsigmond írása
  • Varietasdelectat – Sándor István írása
  • Oroszlánszív – Szemadám György írása
  • Samu, a vidám kiselefánt – Hanga Zoltán írása
  • Szenzációs szaporulatok – Kovács Zsolt írása
  • Héja mint vadászmadár – Dr. Bankovics Attila írása
  • Villámgyors vadász – a magyar agár – Kovács Zsolt írása
  • Kedvencből közellenség – Fehér Tamás írása
  • A Budapesti Állatkert Hírei, Hírdzsungel, Hazai Hírek, Nemzetközi Zoo Híradó

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben

PDF

Archív kiadvány PDF formátumban: allatvilag-2021-4.pdf


Állatorvos akcióban

Dr. Sós Endre írása

Elsőre talán kevésbé tűnik egyértelműnek, de egy állatkerti állatorvosnak nem feltétlenül csak az állatkert falai által körbezárt terület jelenti a munkavégzés helyét. Egy állatkertes konferencián az egyik előadó pólóján a következő felirat szerepelt: „Great thingshappenoutside of yourcomfortzone” – azaz az igazán nagy dolgok a komfortzónádon kívül történnek. A „komfort zónán kívüli” természetvédelmi állatorvoslás az igazi hab a tortán, amikor a különböző állatfajokkal megszerzett elméleti és gyakorlati tudást a tényleges védelmi munka, a fajok megmentésének a szolgálatába tudjuk állítani.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Állatkerti boszorkánykonyha

Hanga Zoltán írása

A Budapesti Állatkert takarmányozási központjában már korán reggel, 6 órakor elkezdődik a sürgés-forgás. Sok a munka, hiszen a kert valamennyi állattartó részlege számára elő kell készíteni az aznapi takarmányt. Zöldségeket, gyümölcsöket, húsokat, joghurtot és megannyi földi jót tesznek a ládákba a konyhai dolgozók, amelyeket aztán egy elektromos meghajtású járműszerelvénnyel szállítanak ki az egyes állatházakhoz, nagyrészt még azelőtt, hogy az első látogatók a 9 órai nyitáskor megérkeznének.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Samu, a vidám kiselefánt

Hanga Zoltán írása

A Budapesti Állatkert látogatói mostanában is sok kisállatban, kölyökben és fiókában gyönyörködhetnek. A veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál például tíz rakoncátlan apróság cseperedik éppen, de gyermekáldás volt a Bennett-kenguruknál, az éji majmoknál, a prérikutyáknál, a fekete hattyúknál, az üregi baglyoknál és még több más állatunknál is. A sok-sok jövevény közül azonban kétségtelenül Samu, az április 24-én született kiselefánt a legnépszerűbb.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Héja mint vadászmadár

Dr. Bankovics Attila írása

A solymászat ősi magyar vadászati mód, amely történelmünkben jóval több mint kétezer éves múltra tekint vissza. A jelenleg is működő Magyar Solymász Egyesület 1939-ben alakult, azóta  különféle neveken, többféle szakhatóság alá tartozott, de 1996-ban - felvéve eredeti nevét -  önálló szervezetté vált. A „magyar solymászat” 2012-ben felkerült az UNESCO „Élő emberi örökség” listájára, s még az évben a HUNGARICUM címet is elnyerte. Sokáig a héja volt a legkedveltebb, vadászmadár, sőt, egy időben csupán e ragadozó madárral lehetett solymászni. A szerző e felettébb megritkult madarat mutatja be cikkében.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Villámgyors vadász

A magyar agár – Kovács Zsolt írása

Öt-tízezer éves egyiptomi ábrázolásokon, falfestményeken, reliefeken gyakran találkozhatunk agarakkal. Sőt, még mumifikálták is őket. Az óegyiptomi agár igazán jó kutyafajta lehetett, ha évezredekig fennmaradt. Lehetett vele például gazellára, antilopra vadászni. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy akkoriban még élt farkas arrafelé- így hát agárfalkával a toportyánt  is üldözőbe vehették. Egyes kutatók szerint az egyiptomi agár minden agarak őse, ezért, úgy tűnik vére a magyar agarak ereiben is csörgedez. Ám sokkal közvetlenebb bizonyítékaink is vannak arra vonatkozóan, hogy a magyar agár ősei között valóban ott leljük ezt a pompás ókori kutyafajtát.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben