Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!

2021. március-április, VIII. évfolyam 2. szám


Megjelent a magazin
2021. március-áprilisi száma!

Magazinunk most is sok érdekességgel szolgál. Az aktuális szám tartalmából:


Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben

PDF

Archív kiadvány PDF formátumban: allatvilag-2021-2.pdf


Ökoturizmus – ártunk vagy segítünk?

Dr. Korsós Zoltán írása

Az „ökoturizmus” fogalmával gyakran találkozhatunk manapság divatos beszédekben és gazdaságpolitikai stratégiákban. De mit is jelent az ökoturizmus valójában? A különböző meghatározások számos ponton eltérnek egymástól. A különbségek abból erednek, hogy a definíciók megalkotói más országokban, más körülmények között, más gazdasági szektorban tevékenykednek, ezért eltérőek az érdekeik és az elvárásaik az ökoturizmus irányában. Szembetűnő például, hogy a hazai természetvédelem legfelső közigazgatási szervezete, az agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkársága kizárólag a védett természeti területekre irányuló turizmusként körvonalazza az ökoturizmust, és a természeti értékek védelmét állítja a központba.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Felfaljuk a vadont

Betlehem Ildikó írása

Könnyen megtörténhet, hogy megesszük az összes csimpánzt! Dacára annak, hogy a csimpánz mind a négy alfaját kihalás veszélye fenyegeti, természetes élőhelyeiken szinte mindenhol vadásszák őket, ma már jobbára a húsukért. Leginkább a kritikusan veszélyeztetett nyugati-afrikai alfaj populációja csökkent, három nemzedék alatt mintegy 80 százalékkal. Pedig a főemlősök húsának fogyasztása nemcsak legközelebbi rokonaink  eltűnésében játszik szerepet, de az egészségünket is veszélyezteti.

Az úgynevezett „bozóthús válság” egyre mélyül, emiatt a csimpánzok mellett a gorillák és bonobók is mind kisebb számban lakják az őserdőket.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Vonulás vagy maradás?

Selmeczi Kovács Ádám írása

A vonulás az állatvilágban a változó környezeti feltételekre adott evolúciós válaszként alakult ki. Az éghajlati tényezőkkel kapcsolatos jelentős változások nem mondhatók szokatlannak Földünk történetében. Ugyanakkor az emberiség technikai fejlődése, az iparosodással járó hatások felgyorsították, avagy épp előidézték bolygónk időjárásának változását.
Mindez a madárvilág alkalmazkodóképességének tűrőképességét is próbára teszi – de mint mindenütt, most is vannak nyertesek és vesztesek.
A madarak mintegy 150 millió éves evolúciója során a vonulás vélhetően több esetben is ki- , illetve átalakult, ezért igencsak nehéz e bonyolult rendszerben eligazodni.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Megzabolázott állatkereskedelem

Dr. Tóth Zsigmond írása

Az állatkereskedelem a társállattartással lényegében egyidős, sok-sok évezredes hagyománnyal rendelkezik. Az akár kőkorszaki szinten megrekedt kultúráknál ma is éppúgy előfordul, mint a történelem során kialakult legfejlettebb társadalmaknál. Így például az Amazonas-medence őserdeiben élő indiánok éppúgy tartanak arapapagájt, mint ahogy tartottak például Nagy Sándor- és szürkepapagájt hajdanán, Róma virágkorában a polgárok.

Szerzőnk cikkében végig követi a társállattartás évezredes történetét, az őskortól napjainkig.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Eurázsia eltűnt orrszarvúi

Dr. Németh Attila írása

Egy felettébb különös világban élünk, -ismerte fel korát megelőzően a kiemelkedő brit természettudós Alfred Russel Wallace. Olyanban, amilyen soha korábban nem létezett a Föld történetében. Világunkban a bolygó állatvilága drámaian elszegényedett, hiányoznak ugyanis belőle a leghatalmasabb, legbizarrabb és legveszélyesebb állatok. A nagytestű fenevadak eltűnése a földtörténeti közelmúltban következett be, és ez az esemény nem csupán valamely földrészt, de glóbuszunk egészét érintette.
Jól példázza a fentieket az orrszarvúfélék esete. Néhány tízezer évvel ezelőtt a Földön élő orrszarvúfajok száma a ma is megtalálhatók duplája lehetett. A késő pleisztocén, vagyis a jégkorszak utolsó szakasza óta Eurázsiában minimum 4 orrszarvúfaj pusztult ki.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


A rovarvilág ékszerei

Demjén Zsófia írása

A virágbogarakként, vagy rózsabogarakként ismert rovarcsoport elnevezésének ihletője az aranyos rózsabogár, amely előszeretettel keresi fel a fásszárúak virágait, különösen a vadrózsáét, hogy annak virágporából és nektárjából lakmározzon; bár emellett gyakran csemegéznek a porzószálakat és virágszirmokat is megdézsmálja. Ez utóbbi hajlama miatt és a lédús, édes gyümölcsök iránti rajongásának köszönhetően nemkívánatos vendég a gyümölcsösökben. Kártevőként tartják számon, bár vétkeit ellensúlyozza, hogy szerves korhadékon élő lárvái hasznos szerepet töltenek be a humuszképzésben.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben