Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!

2021. január-február, VIII. évfolyam 1. szám


Megjelent a magazin
2021. január-februári száma!

Magazinunk most is sok érdekességgel szolgál. Az aktuális szám tartalmából:


Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben

PDF

Archív kiadvány PDF formátumban: allatvilag-2021-1.pdf


Olajpálmák árnyékában

Dr. Tóth Zsigmond írása

Amikor a boltokban margarint, kekszet, csokoládét vagy éppen kozmetikai cikkeket vásárolunk, nemigen gondolkozunk el azon, hogy ezek pálmaolajat tartalmaznak-e. Ahhoz ugyanis, hogy a pálmaolajfa-ültetvényeket ki tudják alakítani, trópusi esőerdőket kellett, illetve kell kivágni, mely az állatvilág vészes zsugorodását is eredményezi. A pálmaolaj ipari méretű termelése Malajziából indult, s úgy tűnik, itt vezet először környezeti katasztrófához is.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


A bölények visszatérnek

Betlehem Ildikó írása

Az európai bölény csodával határos módon menekült meg a kipusztulástól. Létét kizárólag annak köszönheti, hogy az állatkertek összefogtak, és mindent megtettek azért, hogy a 20. század elejére még megmaradt maroknyi állat segítségével esélyt adjanak a túlélésre. Pedig nem is olyan régen Európa hatalmas területein kóboroltak bölények; nyugaton Franciaország középső, hegyvidéki régiójától egészen a Volgáig, illetve a Kaukázusig, sőt még a távolabbi keleten is előfordultak. Ám a féktelen vadászat, és az élőhelyük előbb fokozatos, majd később egyre gyorsuló elvesztése a faj kihalásához vezetett – legalábbis a természetben.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


A tomboló tűzvész túlélői

Dr. Hangay György írása

A NASA felmérése szerint az ausztrál tűzvész okán 2020 januárjáig 300 millió tonnánál is több széndioxid került az atmoszférába. A tüzek okozta füst egészen Chiléig és Argentínáig terjedt, és Délkelet-Ausztráliában olyan sűrű volt, hogy a légszennyezettség felért személyenként napi 37 cigaretta elszívásával! Az élővilág szinte felmérhetetlen károkat szenvedett: a szakemberek szerint közel 3 milliárd szárazföldi gerinces (főleg hüllő) pusztult el, s néhány amúgy is veszélyeztetett faj végérvényesen kipusztult. A füsttel mérgezett levegő a madarakat is nagy számban irtotta, elhullott példányokkal ott is lehetett találkozni, ahol nem is égett erdőtűz.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Az év madara – a cigánycsuk

Dr. Bankovics Attila írása

Nem véletlen, hogy a cigánycsuk lett az év madara, hiszen hazai állománya az utóbbi időben nagyon lecsökkent. A cigánycsuk nagyarányú állománycsökkenésében, mely a legutóbbi három évtizedben következett be, elsősorban a szántóföldek nagyüzemi táblásítása, a cserjés szegélyek, mezsgyék beszántása, megszüntetése, a túlzott vegyszerhasználat, a legelők műtrágyázása játszotta a legnagyobb szerepet. Telelőhelyein nem érhette nagyobb veszteség, hiszen a mediterráneum száraz macchiásában telel, mely élőhely szinte évszázadok óta változatlan formában áll fenn.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


Meddig élnek az állatkerti állatok?

Hanga Zoltán írása

Állatkerti szóvivőként gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy melyik a Kert legidősebb lakója. Igen ám, de ezt a kérdést mindjárt kétféleképpen is lehet értelmezni! Lehet az évek száma szerint, ami egyszerű matematikai kérdés; de úgy is, hogy az adott állat milyen idős a fajára jellemző élethosszhoz képest. Hisz egy négyéves gorilla még növésben van, ám egy négyéves egér máris többet élt, mint a legtöbb fajtársa szokott.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben


A magyar vizsla évszázadai

Kovács Zsolt írása

A XIX. század végére már alig maradt magyar vizsla. Sőt, olyannyira nem volt, hogy az első világháború előtti időkig még a fajtának állandó és egységes neve sem volt!  Az 1700-as években például arról a családról, amelyik kitenyésztette „Zay-Kolonits féle” vizslának nevezték, később, mivel a Zay féle birtokok Magyarszombat környékén voltak, „Magyarszombati vizslának” említik. Majd amikor többé-kevésbé a fajta elterjedt Somogyban, „Somogyi vizslának” is nevezték. Az ország egyéb részen pedig sárga vizsla volt a neve. A magyar vizsla név valószínűleg 1914-re alakult ki, 1916-ban már Ötvös Balázs neves vadász-kynológus használta a magyar vizsla elnevezést a Vadász Lapban.

Facebook megosztás Twitter megosztás Megosztás üzenetben