Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

2020. március-április, VII. évfolyam 2. szám


Megjelent a magazin
2020. március-áprilisi száma!

Az Állatvilág magazin március-áprilisi száma is sok érdekességgel szolgál minden állatbarátnak.

A tartalomból:


Facebook megosztás Twitter megosztás


Farkasok a Bükkben

Bakó Botond írása

Kevés olyan állatfajt ismerünk, amelyről annyi tévhit keringene, mint a farkasról. Hiába bizonyították be, hogy az egészséges, vadon élő farkas nem támadja meg az embert, sokan mégsem adnak hitelt e ténynek. Ahogy nem igaz az sem, hogy a farkas puszta jelenlétével elűzi a nagyvadakat, mint ahogy az sem, hogy hatalmas a kártétele. Jelenléte inkább hasznos, hiszen kordában tartja a túlszaporodott vadállományt.

Hazánk jelenlegi területén egy-két farkas valószínűleg mindig is tanyázott, ám szaporodó családokról csak a múlt század utolsó évtizedeitől beszélhetünk. Ma elsősorban az Északi-középhegységben élnek e ragadozók.


Facebook megosztás Twitter megosztás


Tűzforró Ausztrália

Dr. Hangay György írása

Mint ismeretes, Ausztráliában hatalmas tüzek pusztítottak-pusztítanak, melyekkel immár negyedik hónapja birkóznak a hivatásos és önkéntes tűzoltók, a hadsereg és a lakosság.

A kár jóformán felbecsülhetetlen, hiszen eddig több száz kisebb-nagyobb tűzben több ezer vidéki, kisvárosi épület, és összesen nyolc millió hektárnyi erdő égett el.

A kontinens állatvilágában esett kárt fel sem lehet mérni. Elpusztult állatok milliárdjairól kell beszélnünk; megsemmisült a koalaállomány jelentős része, egy törpekenguru faj talán ki is pusztult, de alig van olyan faj, amely ne sínylette volna meg az ország eddigi egyik legnagyobb tűzvészét.


Facebook megosztás Twitter megosztás


Rigó a víz alatt

Selmeczi Kovács Ádám írása

Él kontinensünkön egy olyan énekesmadár, amely nem elég, hogy táplálékát a víz alól szerzi, de képes a víz alatt repülni is. Ehhez foghatót csak a közegükhöz tökéletesen alkalmazkodott különleges testfelépítésű, a szárazföldön esetlenül mozgó vízimadarak tudnak – ezzel szemben a vízirigó teljesen átlagos megjelenésű madár.

A vízirigó sosem volt hazánk elterjedtnek mondható madara. Ennek nyilvánvaló oka a faj számára lényeges élőhelyek, elsősorban a gyors folyású hegyi patakok hiánya. Ahol vannak is ilyenek (vagy inkább ilyennek látszók) azok állapota az elmúlt 30 évben sokat romlott, egyfelől a stabilitás, másfelől a használat miatt.


Facebook megosztás Twitter megosztás


Egy óriásvidra sikertörténete

Molnár Zoltán írása

A Fővárosi Állat- és Növénykert egyik óriásvidrája, Alondra, 2019. márciusa óta Argentínában él, és kis szerencsével egy visszatelepítési program keretében az ottani, ötven éve kihalt állomány egyik újraalapítója lehet.

Alondra igen jól viselte az utat, érkezése után élénk volt és nagyon hamar táplálkozott is. Mivel Budapesten már ismerte az élő halat, azzal sem volt gondja, hogy ettől kezdve kárász helyett valamilyen helyi halat kapjon el. A természetbe történő, több fázisú visszaszoktatása már elkezdődött. Hamarosan párt is kap, s kis szerencsével kölykeit már a vadonban hozza világra.


Facebook megosztás Twitter megosztás


Kiskutya-nagykutya

Mekkora kutyát válasszunk? - Mirtse Áron írása

Ha az ember tudatosan választ magának kutyát az egyik első, és legfontosabb kérdés, hogy mekkora legyen. Szerencsére a kutyafajták káprázatos sokfélesége méret tekintetében is széles választékot kínál, de nem is gondolnánk, mennyi mindent kell fontolóra vennünk már ebben az egy részletkérdésben is, mielőtt döntenénk. Az egyik ilyen kérdés, az elhelyezés; lakásban vagy inkább kertben szeretnénk a kiválasztott kedvencet tartani? Csakhogy a helyigény nem feltétlenül arányos a kutya méretével. Emellett arra is kell ügyelnünk, hogy a kutya  - például az állatorvoshoz - megfelelően szállítható legyen.
A nagy kutya – kis autó nem feltétlenül jó párosítás...


Facebook megosztás Twitter megosztás