Honlapunk süti (cookie) fájlokat használ, melyeket az Ön gépén tárol a rendszer.
Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek.
Az oldal használatával Ön beleegyezik a használatukba. További információ itt!
Invazív emlősfajok Magyarországon (Tóth Tamás írása)
Az elmúlt évszázadokban számos olyan emlősfajt telepítettek be hazánkba, amelyek rossz hatással voltak a hazai növény- és állatvilágra. Közéjük tartozik a mind nagyobb számban előforduló vadjuh, a muflon, amely a sziklagyepek ritka növényeit legeli le, vagy éppen az amerikai illetőségű, gátakat átfúró pézsmapocok. Cikkünk jól példázza, mekkora felelőtlenség volt a külhoni állatfajok átgondolatlan betelepítése.
Vészjelzés a természettől
Fogyatkoznak a rovarok (Hangay György írása)
Felmérések szerint mind kevesebb a rovar, s ez beláthatatlan következményekkel járhat Földünk teljes élővilágára – beleértve az embert is. Ugyanis a rovarok nélkülözhetetlen elemei az ökoszisztémának, fontos, nem kihagyható részei a táplálékláncnak, nem beszélve arról, hogy nélkülözhetetlen szerepük van a növények beporzásában is.
Veszélyben a király!
Az oroszlánok végnapjai? (Kispál István írása)
Az oroszlánok néhány száz éve még Afrika és Dél-Ázsia legnagyobb részén előfordultak, mára azonban természetes állományuk jelentősen lecsökkent. Ennek fő oka az élőhelyek elvesztése és a vadászat; Nyugat-Afrikában például már csak alig néhány százan vannak. Az utóbbi évek vívmánya volt, hogy sikerült az oroszlánok rendszertanát tisztázni, ugyanakkor félő, hogy egyes alfajaik belátható időn belül végleg kipusztulnak.
Cave canem?
Amikor a kutya harap (Mirtse Áron írása)
Miért támad, és mikor harap a kutya? Hogyan lehet észrevenni, ha támadásra készül? Mit tehet a gazda, hogy kutyája ne legyen harapós? Miképp viselkedjünk egy idegen kutyával? Vajon akkor is harap, ha fél? Van-e összefüggés a láncon tartás és a harapósság között? Vannak-e kifejezetten harapós fajták? – Néhány kiragadott kérdés azok közül, amelyekre az Olvasó választ kap a cikkből.