Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ

2015. május–június, II. évfolyam 3. szám


Állatvilág 2015/3 - Állatvilág magazin

Megjelent az ÁLLATVILÁG
ismeretterjesztő magazin!


Tartalom:

Magyarország „nagymacskája” – a hiúz • Táborozások a Dél Keresztje alatt 2. - Termeszek és kenguruk • A lemurok országa • Egzotikus récék – ökológiai bombák? • A gyepi béka • Egy város, ahol a királylepke röpül • Számba vették a városi baglyokat • A mhorr gazella megmentése • A természet bűvöletében - 150 éve született Chernelházi Chernel István • A nagy koalasztori • Az állatkert ostroma • Hírek a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Budapesti Állatkertből és a nagyvilágból • Könyv- és programajánló

Keresse az újságárusoknál!


Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás

PDF

Archív kiadvány PDF formátumban: allatvilag-2015-3.pdf


Magyarország „nagymacskája” - Állatvilág magazin

Magyarország „nagymacskája”

Veress Tamás

Nem véletlenül nevezik a hiúzt Európa – így hazánk – nagymacskájának. A kontinensünkön előforduló macskafajok közül ő a legnagyobb termetű, ráadásul testmérete meghaladhatja a párducformák alcsaládjába tartozó legkisebb, valódi nagymacskákét is.
Az eddig ismert legsúlyosabb hiúzok 40 kg-nál is többet nyomtak; Romániából egy 48 kg-os, míg Ukrajnából egy 41 kg-os példányról készült feljegyzés(...) A hiúz testhossza elérheti a 130 cm-t, míg magassága a 70 cm-t; köszönhetően a hosszú lábainak, melyek közül a hátsók körülbelül 20%-kal hosszabbak, mint az elsők...

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Az állatkert ostroma - Állatvilág magazin

Az állatkert ostroma

Hanga Zoltán

...A kert egyetlen épülete sem maradt sértetlen, némelyikük jóformán a földdel vált egyenlővé.
Állatból is csak mutatóba akadt néhány. Egy részük a harcok közben, a robbanások, a tűz, a szétrepülő repeszek és a légnyomás miatt pusztult el, más részük éhen veszett. Sokukkal a fagy végzett, hiszen a betört ablakokon, beomlott falakon akadálytalanul süvített át a jeges szél, a tönkrement kazánokkal pedig már akkor sem lehetett volna fűteni, ha lett volna tüzelő. A krokodilok szó szerint belefagytak medencéjük vizébe. Voltak olyan jószágok is, melyeket a környék éhező lakói ettek meg...

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


A lemurok országa - Állatvilág magazin

A lemurok országa

Dr. Bankovics Attila

...Madagaszkár ugyanis, ha földtörténeti léptékekben nézzük, már 115 millió évvel ezelőtt különszakadt Afrikától, így a szomszédos kontinensen később lezajló evolúciós folyamat nem érhette el. Flórája és faunája ettől kezdve külön utakon fejlődött, megőrizve az ősibb vonásokat. A sajátos és önálló fejlődés, az elszigeteltség hozta létre számos élőlénycsoportban a nagyszámú endemizmust. Madagaszkár területéről teljességgel hiányoznak az Afrikára jellemző nagy emlősök (zebra, zsiráf, elefánt), hiányoznak az Afrikában népesnek vehető macskafélék, kutyafélék, nyúlfélék és tülkösszarvúak családjai. Nincsenek igazi majmok, s természetesen nincsenek emberszabásúak sem. Mindezek helyett ott van viszont a Madagaszkárra oly jellemző félmajmok sokasága, a makik és lemurok magas fokú diverzitása....

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Egzotikus récék – ökológiai bombák? - Állatvilág magazin

Egzotikus récék – ökológiai bombák?

Dr. Tót h Zsigmond

...Mindez arra vezethető vissza, hogy a napjainkban ismert mintegy 110 récefaj legtöbbje az evolúciós mértékekhez képest igen fiatalnak számít. Olyannyira, hogy nem csupán a fajok, hanem a nemzetségek közti sikeres párosodásból keletkező hibridek mindkét neme is sokszor továbbtenyészthető lesz. Így például az Anas nemzetségbe tartozó 32 faj között (melyek közé a tőkés, a barát-, valamint a nyílfarkú réce is tartozik) 115 kereszteződés ismert, amelyek közül 30 a vadonban is előfordult már. Ráadásul 39 esetben a hibridek továbbtenyészthetők voltak. A fentiek viszont rávilágítanak két nagy problémára...

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Aki a jég hátán is megél - a gyepi béka - Állatvilág magazin

Aki a jég hátán is megél - a gyepi béka

Selmeczi Kovács Ádám

Magyarországon viszonylag kevés ember találkozik ezzel a termetes bajszos békával, közismertségnek inkább a rokon fajok örvendenek. A megismerést hátráltatják a határozási nehézségek (bár mindezek kis odafigyeléssel feloldhatók), valamint elszórt hazai élőhelyei. Nálunk leginkább a hegyvidéki erdőterületek lakója, de szórványosan előfordulhat hegylábi,illetve Duna menti területeken is, amilyen például a Visegrádi- hegységet és a Börzsönyt összekötő kismarosi ártér...

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Táborozások a Dél Keresztje alatt 2. - Állatvilág magazin

Táborozások a Dél Keresztje alatt 2.

Dr. Hangay György

...Következő állomásunk a Dorrigo Nemzeti Park. Ez a 119 négyzetkilométeres terület talán Új-Dél-Wales legszebb esőerdeit foglalja magába. Igazi dzsungelt találunk itt, a fejünk felett összeboruló lombsátorral, epifitákkal, kúszónövényekkel és mesébe illő taplógombákkal. Orchidea is akad bőven, ám amelyik épp nem virágzik, az alig felismerhető, mert levelei olyannyira „szerények”, hogy szinte észrevehetetlenek az őserdő buja összevisszaságában. Egy pompás helyen táborozunk, melyre csak a gyűjtési engedélyünk hatalmaz fel. Nagy, öreg erdei menedékhely ez, hatalmas fatörzsekből készített asztalokkal, padokkal, kövekből összerakott tűzhellyel...

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


150 éve született Chernelházi Chernel István - Állatvilág magazin

150 éve született Chernelházi Chernel István

Kovács Zsolt

...1899-ben pedig napvilágot lát Chernel István főműve, a Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségökre. E munka három kötetben, összesen 1017 nyomtatott oldalon jelent meg. A színpompás képeket Nécsey István készítette, az előszót Herman Ottó írta, s magát a könyvet „a Földmivelésügyi Magyar Királyi Minister” megbízásából adták ki, aki abban az időben Darányi Ignác...

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


Egy város, ahol a királylepke röpül - Állatvilág magazin

Egy város, ahol a királylepke röpül

Dr. Vojnits András

...A mindenféle tarkalepkék (Nymphalidae) és az este szárnyra kelő bagolylepkék (Noctuidae) mellett különösen két faj kelti fel az érdeklődésemet. Az egyik a királylepke (Danaus plexippus), az észak-amerikai kontinens pillangócsodája. A nappali lepkék között erőteljesnek számító, de amúgy kicsi és törékeny rovar évente ingázik az USA északi államai és Kanada déli része, illetve kaliforniai és mexikói telelőhelyei között. A vándorrajokból néhány mindig leszakad, elbóklászik, s aztán nem is megy tovább, helyben telel. Ezek azok a példányok, amelyek napsütéses januári napokon száguldoznak a felhőkarcolók között és a parkok virágágyásai felett...

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás


A mhorr gazella megmentése - Állatvilág magazin

A mhorr gazella megmentése

Hanga Zoltán

A mhorr gazella a Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legnagyobb ritkasága, hisz a szabad természetben már teljesen kipusztult, csupán mesterséges körülmények között maradt fenn hozzávetőleg kétszázötven-háromszáz egyed. A budapesti állatkert 2008 óta foglalkozik mhorr gazellákkal, melyek 2009 óta rendszeresen szaporodnak is...

Facebook megosztás Google+ megosztás Twitter megosztás